Reggelre ledobta ruháját a barackfa

Aranybarna szőnyegen hevert,

A hajnali fagy körbe udvarolta

Riasztó lett, a tegnapi csoda kert,

Hervadó levelek, haldokló virágok.

Mit műveltél már megint, te tél futára

Legalább hírmondót küldtél volna előre,

Hogy mentsük, amit lehet fedél alá.

Nem baj, mindig ezt csinálod,

Huncut szelekkel vetkőzteted a kertet,

Mint egy igazi pejnaharder.

Fáznak a madarak, a kiscsibéim,

A későn kelők, reszketve bújnak

A szalma melegébe.

Elő a lombseprűt, gereblyét,

Dolgozzunk hát, tüntessük el a lehullott

Falevelet, a fagyott virágot.

Szeretem a telet, de csak így öregen,

Kinn leesik az első hó, fehéren, csillogón.

Lassan ünneplőbe öltözik a természet,

Tarka ruháját cseréli, fehérre.

Ünneplőbe öltözik a ház,

Ünneplőbe öltözik a lélek,

Hisz nemsoká itt a karácsony.

Gondolataim előre küldöm,

Pihenjen meg asztalom fehér abroszán,

Díszes terítéken, az ünnepi vacsorán.

Körbeültetem az asztal köré, akiket szeretek

Pohárköszöntőt mondok: a boldogság veletek!

Halk duruzsolás, hangos nevetés,

Kanálcsörgés, koccanó poharak zenéje.

 

Felijedek, hangos csengő szóra,

A postás csenget, szomorún átadja:

Gyásztávirat!

Reszkető kézzel bontom.

Az álom tovaszállt,

Mert az ünnepi asztalnál

Egy szék megint üres lesz már.

 

 

 

 

 

 

 

Oldal: Hogyan működik a HuPont.hu weboldalszerkesztő és honlap?
multjelenjovo - © 2008 - 2024 - multjelenjovo.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével egyszerű a honlap készítés! Programozói tudás nélkül is: Honlap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat